Szaffi magányos óráin a tengernél üldögél, gyönyörű mellét a szél cirógatja, miközben kedves lantját hallgatja, a lantot, amely hosszú idő óta egyetlen támasza.
meztelenek első blikkre
2010.09.19. 21:36
Szaffi
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://naplanya.blog.hu/api/trackback/id/tr832308649
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.